2012. június 16., szombat

Permetezés

Nem tudom, kik hogy vannak vele, de nálam a kertészkedésben az egyik alap feltétel az, hogy a lehető legbióbb módon járjak el. Értem ezt arra, hogy nem használok semmilyen gazölő szert, inkább hetente, kéthetente kapálok és gazolok. Nem használok műtrágyát. Márciusban természetes tehéntrágyával betrágyáztam a termőföldet, ez egy darabig elég. Ezen felül pedig, mivel a növényeknek szükségük van táplálékra, hogy fejlődjenek, több módszerem is van, ami természetes. Jelenleg épp azt csinálom, hogy az előre megvásárolt tyúktrágya granulátumot vízbe teszem, az úgy húsz perc alatt felolvasd annyira, hogy locsolható legyen. Jó mennyiséget teszek a kannába, ahhoz adok annyi vizet, hogy bőven ellepje, ha aztán felolvadt, akkor megkavarom, és újra és újra utántöltöm, míg ki nem fogy teljesen. Minden töltésnél megkavarom. Így kaphatnak természetes trágyát növekedés közben is a növények. A finnyásak kedvéért megjegyzem, hogy ez nem épp a legkellemesebb bukéjú, de hatásos.

Másik megoldás, ha tehéntrágyát áztat az ember nagy hordóba, akkor onnan merve lehet locsolni - általában hígítva, de én a kinti növényeknek adtam simán is, a cserepeseknek azonban mindenképp hígítva. Na persze ez sem szagtalan, de a kertészt ez nem érdekli.

Egy harmadik lehetőség a trágyázásra, ha frissen szedett csalánt áztatunk legalább 10 liter vízben pár napig. A szaga egészen biztosan mennyei lesz, de a növények ezt szeretik, szépen fognak tőle növekedni.

Természetesen kaphatók boltban is oldatok, amiket hígítva adhatunk a kis növekvőknek, de én ezt drágának tartom, hamar elfogynak, főleg akkor, ha kerti növényeknek akarjuk adni. Cserepes virágokra megveszem általában a virágzást segítő oldatot (bár most ők is a hígított tyúktrágyát kapják), de zöldségeknek én készítem a szert. Ezekből hetente kétszer szoktam adni bőségesen.

A cukkini szereti a sok tápanyagban bővelkedő földet, így érdemes hetente kétszer tápoldatos vízzel locsolni.
Ami mostanság gondot okoz, de szintén bio-módszerekkel próbálom megoldani, az a tetvek kérdése. A fekete és zöld tetvek ellepik a virágokat, a babokat, szép lassan kiszívják belőlük az életet, úgyhogy el kell kezdeni védekezni, de még mielőtt a vegyszerekhez nyúlnánk, próbáljuk meg természetesen: már csak azért is, mert a későbbiekben a babot például megesszük.

Egy roppant tetves cserepes virágon próbáltam ki a héten a rebarbarás oldatot. A rebarbarának a szárát szokták kompótként elkészíteni, illetve finom lekvárokhoz adva befőzés közben, viszont óriási levele mérgező - és nem csak nekünk, hanem a tetveknek is. Olvastam úgy, hogy csak a levele kell, másutt úgy, hogy a nyesedék is mehet bele, szerintem édesmindegy, a levele mindenképp legyen meg. Tehát a titok az, hogy a rebarbara levelét nyolc napig áztatjuk legalább 10 liter vízben. Azon senki ne lepődjön meg, hogy nyolc nap után az ázat szaga félelmetesen büdös lesz. A kertészek nem adják fel!

Tanácsolom, hogy gumikesztyűt húzzunk a procedúra előtt, ugyanis a poshadt szag utána pár napig rajta lesz a kezünk bőrén... A levet egy sprickolóba töltjük, majd alaposan lespricceljük a tetveket és várunk egy keveset (fél-egy órát); én ezután lemostam a növényről a tetveket, és így is újrapermeteztem. A folyamatot egy hétig kétnaponta kell ismételni, a végére a tetvek kitikkadnak.

A tetvek ellen még jó lehet a fentebb leírt csalános oldalt is, esetleg a kettő keveréke. Nekem már szebbek a növényeim, holnap jön a második kör.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése