Csokrok

Most, hogy hivatalosan is beköszöntött az ősz, és amolyan furcsa lett az időjárás - eső, fojtogató meleg, pára -, egyre kevesebbet látni a napot, azért csak megpróbálom becsempészni a meleg és a nyár emlékét a lakásba, úgyhogy rászoktam a virágcsokor készítésre. A kertben még nagyon szép virágok nyílnak, de olykor az utcán sétálva is találni nagyon szépeket, tegnap pedig a mezőn szedtem pár szép szál vadvirágot, amit amúgy a kedvenceim, mert olyan gyönyörűek.

Tudom, persze, hogy hamarosan már nem lesz friss virág. Úgyhogy elkészítettem az ilyenkor szokásos levendulacsokrot, ami nem csak gyönyörű, de egy félévig még illatos is; meg idén csináltam egy mezei virágokból álló csokrot, amihez még folyamatosan adok újabb darabokat. Aztán pedig jön az őszi koszorú, majd az adventi.

Mégiscsak szép ez az ősz!

Meglepetés...

Az első őszi nap ezt kaptuk. Hála Istennek nem az én ablakomban volt, és remélem, kinn is marad, mert csak addig meglepetés. Hogy érthető legyen azért a riadalom - mert az volt -, ez a pók akkora, mint egy gyufás skatulya. Távolról szabad szemmel is látható - én azt hittem, egy kisebb sebesült madarat látok...