Tavasz-nyár

Hamarosan lesz időm írni is, de egyelőre vagy vizsgázom vagy kertészkedem, hogy behozzam a lemaradást - és persze élvezem a meleget, napsütést. Azért jöhetne már egy kis eső! Addig is, itt vannak ezek a gyönyörű képek! Ezt látom minden nap!

Pár fotó

Szombaton kisütött a nap és egészen meleg volt, úgyhogy elmentünk hosszabban biciklizni, hogy megmozgassuk a tagjainkat a hosszú bezártság után.

*

Nem tudom, emlékeztek-e rá, de tavaly eltettem életem első levendula lekvárát. Pár napja kibontottam az egyik üveget, hogy teszteljem: mesés az íze! Nagyon friss, szinte harapni lehet a nyarat és a jó időt, a levendula lila íze átjárja az egészet, selymes és karakteres, az alma kellően puha, pépes és egész egyvelege, az egésznek pedig van egy nagyon kellemes mézíze is, holott nem tettem bele mézet. Szóval idén is elkészítem, csak nagyobb mennyiséggel, esetleg más gyümölcskombinációval - annak pedig már leírom a receptjét is!

Tavasz...

Csütörtökön végre - bár hideg -, de olyan idő volt, hogy jól felöltözve lehetett tevékenykedni kinn, még ha a kert cuppog is a sok esőtől, és minden saras.

Szóval elkezdtem készülni a tavaszra, ami jövő héten - állítólag - végre megérkezik ide is. Pár növény cserepét feltöltöttem új földdel, a tálcára hullott magokat elültettem, és kikerültek a helyükre, ahogy pár másik növény is, amiket télire behúztuk a terasz alá, mert a hó nem tesz nekik jót, de a fagyra szükségük van. Így legalább kicsit úgy néz ki, mintha már élet lenne, van valami kis zöld a kertben.

Megvágtam négy tuját is. Ezeket minden évben egyszer formára vágom - ennyiszer elég. Egyfelől azért, mert olyan helyen vannak, ahol mozgunk, vagy pad van, és kell a hely, hogy elférhessünk, kordában kell őket tartani. Másfelől pedig a télen nagyon eldeformálódtak a hó súlya alatt: ezeket a nagyobb ágakat levágva (nem tőből!) vissza tud idomulni a többihez, az új hajtásokat pedig ennek megfelelően hozza már. Tudom, hogy sokan kötözik a tujákat, de erre egyfelől nincs időm, másfelől pedig már olyan hatalmasak, hogy képtelenség lekötözni őket, így marad a nyírás, az pedig úgyis megújítja a növényt, szóval jót is tesz neki.
Ezen kívül megvágtam még egy örökzöld bokrot is, illetve megigazítottam, hogy rendezettebb legyen, pár levágott szárat pedig elkezdtem gyökereztetni. Ha sikerül, akkor egy olyan ágyásba ültetem, ahol sajnos mindig csak időszakosan van zöld, és hiányzik oda egy folyton zöld növény.

Úgy gondoltam, hogy már nem esik hó idén, úgyhogy kitettem a még március elején elültetett kétféle petrezselymet és egy zellert, hogy most már kapjanak természetes fényt is, amiből remélhetőleg egyre több lesz.
Ha pedig tényleg olyan jó időt mondanak, mint amit egyelőre jósol az időjárás-előrejelzés, akkor jövő hétvégén elvetem a cserepekbe a tépősalátát, mert már nagyon kívánom...

A jó hír azért az, hogy a természet érzi a tavasz közeledtét, és hatalmas rügyek vannak a növényeken, az aranyeső pedig hamarosan virágzik. Meg kell majd vágni alaposan virágzás után, mert nagyon egybenőtt a mogyoróbokorral, úgyhogy levettem pár ágat, hogy behozzam őket, és idebenn is legyen egy kis aranyszín. Két nap alatt ki is nyílt!