Az esküvőszervezésről valamiért mindenkinek a kapkodás, a rohangálás és az idegeskedés jut az eszébe. Ezt nyilván csak alátámasztják az újonnan megjelent amerikai reality-sorozatok, ahol az idegeskedő és üvöltő arát kész stáb veszi körül, hogy a nagy napon minden csodás legyen.
Nekem szerencsére nem ezt jelenti, élvezem tervezni és szervezni, a stábot pedig a családunk alkotja. Lehet, hogy ebben közrejátszik az is, hogy elég kiforrott elképzeléseink vannak arról, hogy milyennek szeretnénk azt a májusi napot.
Az első biztos pont az volt, hogy nem akarunk rá milliókat áldozni, de még csak félmillió forintot sem, és nem akarunk hatalmas vendégsereget. Csak azokkal szeretnénk együtt ünnepelni, akik fontosak nekünk és akiknek mi is számítunk. Velük szeretnénk tölteni a napunkat. Az esküvőszervezésnél, -tervezésnél talán az egyik legfontosabb kiindulópont, hogy meghatározzunk egy összeget, amit hajlandóak vagyunk rááldozni és azt összegyűjtsük. Tudom, hogy itt is lesz, akinek megdöbbentő lesz, de van, aki hitelt vesz fel az esküvőjére - mi ezt nem akartuk. Alapvetően hitelt nem akarunk.
Így aztán miután megvolt, hogy milyen összeget tartunk elfogadhatónak, elkezdődhetett a folyamatos szervezés. Megkértük az időpontot az anyakönyvvezetőnél, ami nagyjából 30 perces eljárás, szükséges mindkettőnk anyagkönyvi-kivonata, személyi igazolványok, és sok-sok kérdésre a válaszok. Ha a dátum megvan, akkor onnantól azért igazán egyértelmű, hogy mennyi idő van mindent lefixálni. Attól függően, ki hol tervezi az esküvőt, a következő lépés a templom megkeresése (ha van ilyen igény), és hát igen... a vacsora helyszíne. Ez a legstresszesebb része nekem. Nem is csak a hely megtalálása, hanem az, hogy milyen árak vannak, és hogy milyen rejtett költségekkel kell számolnunk.
Én csináltam egy határidő táblázatot, amiben benn van minden feladat május 14-ig, és a legtöbbhöz dátumot is rendeltem. Úgyhogy nem adtam magamnak sok időt, meg kell találnom a vacsora helyét december végéig... nem egyszerű és 20-30 keresés után egy nap fel is adom, meg persze megnyugtató az alternatív lehetőségünk is. Mindenesetre döntenünk kell.
A süteménykészítést, a menyasszonyi tortát, a dekorációt, csokrokat mind megoldjuk családon belül, és szeretnénk olyan helyet találni, ahol a saját italok szolgálhatók fel. Ez azért nagyban meghúzza a költségeket.
A gyűrűink készülnek, az ékszerész azt ígérte, hogy karácsony előtt elkészülnek - alig várom, hogy hordjuk őket! :) Akkor készítek majd róla képet.
Szóval úgy gondoltam, hogy csinálok ebből valamiféle sorozatot - hátha okul belőle valaki. Amint megleszek még egy lépéssel, írok egy kis beszámolót. :)
Nekem szerencsére nem ezt jelenti, élvezem tervezni és szervezni, a stábot pedig a családunk alkotja. Lehet, hogy ebben közrejátszik az is, hogy elég kiforrott elképzeléseink vannak arról, hogy milyennek szeretnénk azt a májusi napot.
 |
| Foto credit Fotokeppel - Keppel Ákos |
Az első biztos pont az volt, hogy nem akarunk rá milliókat áldozni, de még csak félmillió forintot sem, és nem akarunk hatalmas vendégsereget. Csak azokkal szeretnénk együtt ünnepelni, akik fontosak nekünk és akiknek mi is számítunk. Velük szeretnénk tölteni a napunkat. Az esküvőszervezésnél, -tervezésnél talán az egyik legfontosabb kiindulópont, hogy meghatározzunk egy összeget, amit hajlandóak vagyunk rááldozni és azt összegyűjtsük. Tudom, hogy itt is lesz, akinek megdöbbentő lesz, de van, aki hitelt vesz fel az esküvőjére - mi ezt nem akartuk. Alapvetően hitelt nem akarunk.
Így aztán miután megvolt, hogy milyen összeget tartunk elfogadhatónak, elkezdődhetett a folyamatos szervezés. Megkértük az időpontot az anyakönyvvezetőnél, ami nagyjából 30 perces eljárás, szükséges mindkettőnk anyagkönyvi-kivonata, személyi igazolványok, és sok-sok kérdésre a válaszok. Ha a dátum megvan, akkor onnantól azért igazán egyértelmű, hogy mennyi idő van mindent lefixálni. Attól függően, ki hol tervezi az esküvőt, a következő lépés a templom megkeresése (ha van ilyen igény), és hát igen... a vacsora helyszíne. Ez a legstresszesebb része nekem. Nem is csak a hely megtalálása, hanem az, hogy milyen árak vannak, és hogy milyen rejtett költségekkel kell számolnunk.
Én csináltam egy határidő táblázatot, amiben benn van minden feladat május 14-ig, és a legtöbbhöz dátumot is rendeltem. Úgyhogy nem adtam magamnak sok időt, meg kell találnom a vacsora helyét december végéig... nem egyszerű és 20-30 keresés után egy nap fel is adom, meg persze megnyugtató az alternatív lehetőségünk is. Mindenesetre döntenünk kell.
A süteménykészítést, a menyasszonyi tortát, a dekorációt, csokrokat mind megoldjuk családon belül, és szeretnénk olyan helyet találni, ahol a saját italok szolgálhatók fel. Ez azért nagyban meghúzza a költségeket.
A gyűrűink készülnek, az ékszerész azt ígérte, hogy karácsony előtt elkészülnek - alig várom, hogy hordjuk őket! :) Akkor készítek majd róla képet.
Szóval úgy gondoltam, hogy csinálok ebből valamiféle sorozatot - hátha okul belőle valaki. Amint megleszek még egy lépéssel, írok egy kis beszámolót. :)
