Hát diplomás lettem. Picit még hihetetlen, hogy három év kemény munka, sokszor hajnalig tartó virrasztások, torokban dobogó szívverés és keserves zárthelyik után - még egy utolsó háromnapos nem-alvással és államvizsgával - végül is véget ért három év. Diplomás lettem. Ma furcsa volt felkelni, mert hihetetlen. Talán csak a diplomaosztón tudatosul igazán. Mert hiába a sok gratuláció, ölelés, még mindig nehéz elhinni, hogy vége, hogy már nem vagyok egyetemista. (Legalábbis szeptemberig, és az amúgy is más lesz.)
Most pedig kiélvezem ennek a hónapnak a fennmaradó heteit. Leginkább úgy, hogy kertészkedem és vasárnaptól nyaralunk ketten. Addig is, ki kell olvasnom pár szakirodalmat a Balatonról. :) A kedvenc helyeinkről pedig majd beszámolok, most meg már lesz több időm újra írni ide. Addig is, kertészkedjetek bátran, főzzetek-süssetek finomakat, és élvezzétek az élet minden pillanatát! Azokat is, amik nehezek, később úgyis megszépülnek.
Most pedig kiélvezem ennek a hónapnak a fennmaradó heteit. Leginkább úgy, hogy kertészkedem és vasárnaptól nyaralunk ketten. Addig is, ki kell olvasnom pár szakirodalmat a Balatonról. :) A kedvenc helyeinkről pedig majd beszámolok, most meg már lesz több időm újra írni ide. Addig is, kertészkedjetek bátran, főzzetek-süssetek finomakat, és élvezzétek az élet minden pillanatát! Azokat is, amik nehezek, később úgyis megszépülnek.
 |
| A tihanyi levendula föld - az egyik célpontunk |
