Már többször is említettem itt, hogy a kedvenc növényem, virágom (többek között, de mindenképp az élvonalban) a levendula. Tavaly készítettem szörpöt (amit idén megtaláltunk, és csodásnak találtuk), lekvárt, többféle süteményt sütöttem, teát ittam, csokorba kötöttem.
Idén most van a levendulaszezon közepe, lassan vége (fajtától függően), így az elmúlt két napom többek közt azzal telt, hogy a több bokornyi növényről leszedjem a sok-sok virágot, ami idén nagyon sok a gondos komposztozásnak köszönhetően. Még így is maradt munka, de a java megvan.
Ha időben szedjük meg a levendulát és megfelelően - ami nem ördöngősség, mert az új, halványabb hajtásoknál kell ferdén levágni a virág hosszú szárát -, akkor később egy második virágzást is eredményezhet serénykedésünk. A második virágzás általában már nem olyan termékeny, mint az első, de arra elég, hogy ismét gyönyörködhessünk benne, és hogy felfrissítsük és gyarapítsuk a meglévő készleteket. Nem lehet sokáig várni a szedéssel: az a tapasztalatom, hogy akkor megfelelő, amikor pár virág már kipattant, de még mindig találhatók zárt, nem kinyílt virágok. Így a szárítandó levendula nem hullajtja úgy a levelét, a színe és illata, no és íze intenzív marad; a második virágzást pedig serkentjük.
Ha mégis elnyílás közelében van a növény, akkor sem kell elkeseredni. Idén maradt egy tő, amit csak így sikerül megszedni. Annak a virágjait rögtön lemorzsolom, úgy szárítom meg, és remek lesz párologtatóba vagy bekötve illatosító párnába a ruhák, ágynemű közé.
Idén most van a levendulaszezon közepe, lassan vége (fajtától függően), így az elmúlt két napom többek közt azzal telt, hogy a több bokornyi növényről leszedjem a sok-sok virágot, ami idén nagyon sok a gondos komposztozásnak köszönhetően. Még így is maradt munka, de a java megvan.
 |
| Látható, milyen dús virágzatú ez a fajta levendulánk |
 |
| Nem csak mi, emberek szeretjük az ízét |
 |
| Szedés után |
 |
| Egy másik, hosszabb virágú, halványabb lila és kevésbé erőteljes illatú fajta |
 |
| És persze a végeredmény egy része - közel sem az összes |
Ha mégis elnyílás közelében van a növény, akkor sem kell elkeseredni. Idén maradt egy tő, amit csak így sikerül megszedni. Annak a virágjait rögtön lemorzsolom, úgy szárítom meg, és remek lesz párologtatóba vagy bekötve illatosító párnába a ruhák, ágynemű közé.
Szeretem a levendula színét, kinézetét, illatát, ízét - mindenét. Kecses, de mégis erőteljes, a színe megnyugtató, az illata is az íze mindig frissességre, a tavaszra és a nyárra emlékeztet. Éppen ezért eldöntöttem, hogy idén annyi levendulás dolgot készítek, amennyit csak lehet. A receptek, ötletek ide is felkerülnek, természetesen; de íme, egy kis ízelítő:
- cseresznyés levendulalekvár
- meggyes levendulalekvár
- levendulaszörp (nem a tavalyi)
- levendulaszirup
- levendulafagylalt (végre)
- almás levendulalekvár
- körtés levendulalekvár
... és ami még eszembe jut.
Holnap elkészül az első három pont, a negyediknek és ötödiknek pedig nekikezdek.
Addig is, egy ötlet: nagyon szeretem csokorba tenni a megszárított levendulát, mert amellett, hogy szép dísze a szobának, az illata is kellemes egész télen. Idén új ötletem támadt, és úgy gondoltam, hogy jó nagy csokrokat is kötök, azokat pedig felakasztom a zuhanyzóba, és a fürdőszoba más pontjaira. Így fürdés közben (is) csodás illatok vannak - kész aromaterápia!
*
Néhány személyes megjegyzés következik most. Igyekszem ide írni minél többet, de épp cseresznye és meggy szezon (is) van, ami nem jelent mást, csak egész napos gyümölcsszedést, -pucolást, hogy aztán befőttként, lekvárként végezzék az éléskamrában. Sokszor már semmi erőm nincs egy ilyen fárasztó, ráadásul kiváltképp forró nap után a számítógép elé ülni. Ötlet, recept, kép és beszámolni való bőven van, csak időm van kevesebb.
Júliusban nem leszek itthon, de hogy ne legyünk bejegyzések nélkül, előredolgozom, és ütemezett módon megjelennek majd - valószínűleg heti egy. Receptek, ötletek, praktikák, érdekességek.
Végül pedig: lecseréltem a háttérképet. Nagyon szerettem az évszakonként megújuló új virágokat, de nagyon nehézkes volt tőlük az olvasás, így most ezzel a szép képpel lesz állandó a blog egy jó darabig. Tetszik - olyan, mint egy tapéta. Remélem, nektek is elnyerte a tetszéseteket, és könnyebb olvasni!
Befőttezésre, gyümölcsszedésre FEL! :)
