Ma Édesanyától kaptam ajándékba egy díszdobozos Lipton teakészletet. A doboz nagyon jól néz ki, alkalmas későbbi teák tartására is (képet holnap teszek fel). A dobozban két doboz tea található, mindkettő zöld tea: az egyik citromos, a másik narancs-mandarinos ízesítésű. A különlegességük az, hogy prémium kategóriásak, vagyis a legjobb minőségű tea kerül a kis tasakokba. Ha már tasakoknál tartunk, a másik különlegesség épp ezekkel kapcsolatos. A Lipton kifejlesztett egy új technológiát. A leveleket gúla/piramis alakú zacskókba teszik, amiknek a tapintása a selyemhez hasonlít, maga az anyag pedig formatartó. Állítólag ez nem csak azért jó, mert így nagyobb, azaz jobb minőségű tealevelet, illetve nagyobb (valóban szemmel látható) héj és gyümölcshús darabokat lehet beletenni, hanem még a kioldódása is sokkal egyenletesebb, ízletesebb lesz. Utóbbiban nem tudom, mennyire lehet hinni, de a gúlák nagyon mutatósak.
Hosszas kutatás után megtaláltam, hol vannak ma a Lipton teaültetvények. Ez azért fontos, mert az előző írásomban is említettem talán, hogy a tealevél íze nem csak a fermentálástól függ, hanem attól is, hol termesztették. Más az íze egy kínai és ceyloni tealevélből készült teának; valamint fontosnak tartom, hogy a származási helyet pontosan feltüntessék a dobozoláson. Ez sajnos nincs rajta a Lipton dobozain, de a honlapjukon bonyodalmas keresés után rálelhet az ember.
A Liptonnak saját teaültetvényei vannak Kelet-Afrikában, pontosabban Kenyában és Tanzániában. Sajnos a teafák pontos fajtájáról (sinensis, lasiocalyx, assamica) nem írnak, azonban azt megtudjuk, hogy a hegyekben termesztenek, sok a napsütés és az eső, az Egyenlítő egyéb pozitív hatásai végett pedig egész évben tudnak termelni és szüretelni.
Ma megkóstoltuk a narancs-mandarin ízesítést - nagyon finom volt! A teát két percig kell 90 fokos vízben áztatni, majd minél melegebben inni. Csodaszép áttetsző zöldes színe van, a narancs illata és aromáját tökéletesen érezni, az íze elég karakteres, de lágy is, mint a zöld tea általában. A minőségét az is mutatja, hogy alkalmas második forrázásra is - ekkor természetesen már nem olyan erős, mint az első alkalommal. A színe arany-átlátszó, de az íze és az aromák szinte ugyanolyan jól érezhetőek.
Elnyerte a tetszésem, ajánlom! Azt hiszem, írok majd a kedvenc teamárkáimról... :)
Hosszas kutatás után megtaláltam, hol vannak ma a Lipton teaültetvények. Ez azért fontos, mert az előző írásomban is említettem talán, hogy a tealevél íze nem csak a fermentálástól függ, hanem attól is, hol termesztették. Más az íze egy kínai és ceyloni tealevélből készült teának; valamint fontosnak tartom, hogy a származási helyet pontosan feltüntessék a dobozoláson. Ez sajnos nincs rajta a Lipton dobozain, de a honlapjukon bonyodalmas keresés után rálelhet az ember.
A Liptonnak saját teaültetvényei vannak Kelet-Afrikában, pontosabban Kenyában és Tanzániában. Sajnos a teafák pontos fajtájáról (sinensis, lasiocalyx, assamica) nem írnak, azonban azt megtudjuk, hogy a hegyekben termesztenek, sok a napsütés és az eső, az Egyenlítő egyéb pozitív hatásai végett pedig egész évben tudnak termelni és szüretelni.
Ma megkóstoltuk a narancs-mandarin ízesítést - nagyon finom volt! A teát két percig kell 90 fokos vízben áztatni, majd minél melegebben inni. Csodaszép áttetsző zöldes színe van, a narancs illata és aromáját tökéletesen érezni, az íze elég karakteres, de lágy is, mint a zöld tea általában. A minőségét az is mutatja, hogy alkalmas második forrázásra is - ekkor természetesen már nem olyan erős, mint az első alkalommal. A színe arany-átlátszó, de az íze és az aromák szinte ugyanolyan jól érezhetőek.
Elnyerte a tetszésem, ajánlom! Azt hiszem, írok majd a kedvenc teamárkáimról... :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése